Rockefeller terv: mi történt valójában az orvosképzés átalakulásakor?
Egy pici része vagy a Rockefeller tervnek?
Provokatív kérdés.
Talán túlságosan is.
Mégis érdemes feltenni, mert a Rockefeller terv kifejezéssel ma rengeteg helyen találkozhatunk. De mi volt valójában a Rockefeller terv, és miért kapcsolják John D. Rockefeller nevét a modern orvosképzés és egészségügy átalakulásához?
John D. Rockefeller, Andrew Carnegie és Abraham Flexner neve újra és újra felbukkan azokban a történetekben, amelyek a modern orvosképzés, az egészségügy és a gyógyszerközpontú orvoslás kialakulását próbálják megfejteni.
Létezett egy tudatos Rockefeller terv, vagy később kapta ezt a nevet egy sokkal összetettebb történelmi folyamat?
A kérdés azért érdekes, mert a Rockefeller terv történetének hátterében valóban megtörtént és dokumentált események állnak.
Abraham Flexner jelentése, a Carnegie Foundation szerepe és a Rockefellerhez kapcsolódó szervezetek jelentős pénzügyi támogatása valóban hozzájárult az észak-amerikai orvosképzés átalakulásához. A Flexner-jelentés nyomán a tudományos, laboratóriumi és egyetemi alapokon álló orvosképzés vált meghatározó modellé.
Ugyanakkor nem minden bizonyítható, amit ma Rockefeller tervként említenek.
Ezért próbáljunk meg valami nehezebbet.
Ne higgyünk el automatikusan mindent.
De ne is utasítsunk el automatikusan mindent.
Nézzük meg, mit tudunk.
A Rockefeller terv története – honnan indult?
A 20. század elején az észak-amerikai orvosképzés korántsem volt olyan egységes rendszer, mint ma.
Különböző színvonalú és szemléletű intézmények működtek egymás mellett. Voltak magas színvonalú egyetemi képzések, de olyan iskolák is, amelyek nem rendelkeztek megfelelő laboratóriumokkal, klinikai háttérrel vagy megfelelő tudományos oktatással.
A Carnegie Foundation Abraham Flexnert bízta meg az amerikai és kanadai orvosképzés felmérésével.
Flexner 155 intézményt vizsgált meg.
1910-ben jelent meg az eredmény:
Medical Education in the United States and Canada, vagy ahogy később ismertté vált: a Flexner Report.
Flexner magasabb felvételi követelményeket, megfelelő laboratóriumi hátteret, tudományos alapú képzést és az orvosképzés jelentős átalakítását szorgalmazta.
Ennek kétségtelenül voltak előnyei.
A képzés tudományos színvonala emelkedett. Nagyobb hangsúlyt kapott az anatómia, az élettan, a laboratóriumi kutatás és a klinikai oktatás.
De minden nagy változásnál érdemes azt is megkérdezni: mi maradt közben az út szélén?
Rockefeller, Carnegie és Flexner – mi köze ennek a Rockefeller tervhez?
Itt válik igazán érdekessé a Rockefeller terv története.
A Flexner-jelentést nem Rockefeller rendelte meg, hanem a Carnegie Foundation. Ez fontos különbség.
John D. Rockefellerhez kapcsolódó szervezetek azonban később jelentős pénzügyi szerepet vállaltak az új orvosképzési modell megvalósításában és terjesztésében.
A Rockefeller Foundation saját történeti összefoglalója szerint a Rockefeller Foundation és a General Education Board 1936-ig összesen mintegy 91 millió dollárnyi finanszírozást irányított kiválasztott orvosi iskolákhoz.
A General Education Board például jelentős összegekkel támogatta az orvosképzés átalakítását, a Rockefeller Foundation pedig később az Egyesült Államokon kívül is részt vett az orvosi oktatás fejlesztésében.
Ez nem feltételezés.
Ez dokumentált történelem.
Mit változtatott meg a Rockefeller által is támogatott rendszer?
A reformokat követően az amerikai orvosképzés jelentősen átalakult.
Számos iskola bezárt, mások összeolvadtak, egyetemekhez kapcsolódtak vagy alkalmazkodtak az új követelményekhez. A tudományos, egyetemi alapú biomedicinális modell egyre meghatározóbbá vált. A Carnegie Foundation ma maga is úgy ír a Flexner-jelentésről, mint amely alapvetően hozzájárult az orvosképzés szerkezetének átalakulásához.
Az átalakulásnak ugyanakkor társadalmi vesztesei is voltak. A magasabb követelmények és a képzés standardizálása nem minden intézményt és társadalmi csoportot érintett egyformán; a Rockefeller Foundation saját történeti összefoglalója is kitér arra, hogy a modell kritikái között már akkor megjelent a szegényebb jelentkezők és egyes alternatív, illetve afroamerikai gyógyítók helyzetének kérdése.
Vagyis a Rockefeller és Carnegie nevéhez kapcsolódó orvosképzési reformoknak valóban voltak messzire nyúló következményei.
De ebből még nem következik minden, amit ma Rockefeller terv néven olvashatunk.
Valóban létezett Rockefeller terv?
Itt érdemes nagyon pontosan fogalmazni.
Ha Rockefeller terv alatt azt értjük, hogy John D. Rockefellerhez kapcsolódó pénzügyi és filantróp szervezetek jelentős szerepet játszottak a modern orvosképzés fejlődésében, akkor ennek komoly történeti alapja van.
Ha viszont azt állítjuk, hogy létezett egy titkos Rockefeller terv, amelynek előre meghatározott célja az emberiség gyógyszerfüggővé tétele vagy szándékos betegen tartása volt, arra nem találtunk megfelelő történeti bizonyítékot.
A kettő nem ugyanaz.
És szerintünk éppen itt kezdődik az igazán érdekes beszélgetés.
Mert talán nincs is szükség titkos tervre ahhoz, hogy feltegyünk néhány kellemetlen kérdést.
Rockefeller terv és gyógyszeripar – jogos-e egyáltalán kérdezni?
Természetesen.
A modern egészségügy egyszerre gyógyító rendszer és hatalmas gazdasági rendszer.
Gyógyszergyártók, kórházak, diagnosztikai vállalatok, biztosítók, kutatóintézetek, egyetemek, államok és magánbefektetők működnek benne.
Ebből nem következik, hogy az orvos, aki veled szemben ül, egy rendszer érdekeit képviseli a te érdekeiddel szemben.
És az sem következik belőle, hogy egy gyógyszer azért létezik, hogy beteg maradj.
A modern orvostudomány eredményei emberek millióinak életét mentették meg és javították.
De attól, hogy ezt elismerjük, még nem kell lemondanunk a kérdezés jogáról.
Lehet egyszerre tisztelni az orvostudomány eredményeit és vizsgálni azt, hogy milyen gazdasági, intézményi és társadalmi erők alakítják az egészségügyet.
Talán nem is a Rockefeller terv a legfontosabb
Itt fordítsuk meg a kérdést.
Tegyük félre egy pillanatra Rockefellert.
Tegyük félre a Rockefeller tervet is.
És nézzünk magunkra.
Mennyire adtad át másoknak a saját egészségedért viselt felelősséget?
Ha beteg vagy, orvoshoz kell fordulnod.
Ha vizsgálatra van szükséged, menj el.
Az orvos által előírt kezelést ne egy internetes cikk alapján hagyd abba vagy változtasd meg.
De mindezek mellett neked is van dolgod.
Hogyan alszol?
Hogyan táplálkozol?
Mozogsz?
Mennyi stresszben élsz?
Milyen emberi kapcsolatok vesznek körül?
És van még valami.
Milyen TÉR-ben élsz?
A TÉR kérdése
Képzelj el egy növényt.
Ha nem kap megfelelő fényt, vizet vagy tápanyagot, természetesnek vesszük, hogy nem fejlődik megfelelően.
Ha állatot tartunk, megpróbáljuk megteremteni számára azt a környezetet, amelyben jól érzi magát.
Az ember miért lenne teljesen független attól a környezettől, amelyben él?
Természetesen nem az.
Az életmód, a környezet, a levegő, a zaj, a fény, az alvási körülmények és számos más környezeti tényező egészségre gyakorolt hatását a tudomány is vizsgálja.
A Hunsacra azonban ezen a ponton egy további kérdést tesz fel.
Lehetséges, hogy a TÉR több annál, amit látunk?
A Hunsacra szemléletében a TÉR nem pusztán fizikai környezet.
A szakrális radiesztézia segítségével olyan, általunk szakrálisnak nevezett tényezőket is vizsgálunk, amelyeket a hagyományos érzékszerveinkkel nem feltétlenül érzékelünk.
Ez a szemlélet nem része a bizonyítékokon alapuló orvostudománynak, és nem helyettesíti az orvosi diagnózist vagy kezelést.
Mi mégis fontosnak tartjuk a kérdést:
van-e a bennünket körülvevő TÉR-nek olyan oldala, amelyet még nem ismerünk eléggé?
Erre a kérdésre nem akarjuk megmondani neked a választ.
Megmutatjuk, hogyan vizsgáljuk mi.
A Hunsacra szakrális radiesztézia tanfolyama ugyanis nem pusztán egy hagyományos radiesztézia tanfolyam. A saját rendszerünkben ennél jóval több: számos, általunk a láthatatlan TÉRhez sorolt radiesztéziai paraméter vizsgálatával foglalkozunk.
Aztán vizsgáld meg te.
És vond le a saját következtetéseidet.
Mit tanít nekünk a Rockefeller terv története?
Több mint száz év telt el a Flexner-jelentés megjelenése óta.
A világ megváltozott.
Az orvostudomány megváltozott.
Az egészségügy megváltozott.
És a Rockefeller terv története közben saját életre kelt.
Vannak részei, amelyeket történelmi dokumentumokkal alá lehet támasztani.
Vannak következtetések, amelyek vitathatók.
És vannak állítások, amelyekre jelenleg nincs megfelelő bizonyíték.
Talán ezért nem az a legjobb kérdés, hogy:
„Igaz volt-e a Rockefeller terv?”
Hanem inkább ez:
Mit tudunk belőle bizonyítani?
Mit nem?
Ki finanszírozta az adott változást?
Milyen következményei lettek?
Kinek kedvezett?
Kinek nem?
És vajon mi magunk mennyire vagyunk hajlandók utánanézni annak, amit igaznak gondolunk?
Nem kell elhinned azt, amit a Rockefeller tervről az interneten olvasol.
Ezt a cikket sem.
Olvass.
Keress forrásokat.
Hasonlíts össze különböző álláspontokat.
És kérdezz.
Mert a gondolkodás szabadsága nem azt jelenti, hogy mindent elhiszünk, ami szembemegy a többségi állásponttal.
De azt sem, hogy mindent automatikusan elutasítunk, ami kényelmetlen.