Rendellenes terek – hogyan hat ránk az a tér, amelyben élünk?

Van olyan hely, ahol belépés után szinte azonnal jól érezzük magunkat. Máshol nyugtalanabbak vagyunk, rosszabbul alszunk, feszültebbé válunk, vagy egyszerűen azt érezzük: valami nincs rendben, ilyenkor vagyunk rendellenes térben.

De vajon csak az számít, amit egy térből látunk?

A Hunsacra és a szakrális radiesztézia szemléletében az ember nem választható el attól a tértől, amelyben él. Otthonunk, munkahelyünk, gyermekünk iskolája vagy bármely hely, ahol hosszabb időt töltünk, életterünk részévé válik.

Évekkel ezelőtt Egerben történt egy tragikus esemény, amely különösen ráirányította a figyelmemet erre a kérdésre.

Egy iskola emeleti ablakából kiesett egy fiatal fiú. Az esetről szóló híradás kapcsán szembesültem azzal is, hogy az épület történetéhez korábban más súlyos események is kapcsolódtak.

Az iskola számomra személyesen is fontos volt: abban az időben a kisebbik fiam is oda járt.

Ezért írásban megkerestem az iskola igazgatóját, és felajánlottam, hogy radiesztéziai szempontból megvizsgálom az épületet. Az akkori fenntartótól végül az a válasz érkezett, hogy ebben a témakörben nincs akkreditált szakértő.

A vizsgálatra így nem került sor.

Az eset azonban bennem hagyott egy kérdést, amely azóta is fontos része annak, ahogyan a terekről gondolkodom:

Mit tudunk valójában arról a térről, amelyben nap mint nap élünk?

A szakrális radiesztézia megközelítésében nem csupán az épület látható, fizikai tulajdonságait vizsgáljuk.

Azt is megfigyeljük és mérjük, amit a Hunsacra rendszerében a tér szakrális paramétereinek nevezünk.

A Hunsacra szóhasználatában azokat a tereket, amelyeknél ezekben eltérést érzékelünk vagy mérünk, rendellenes térnek nevezzük.

Fontos különbség, hogy a „rendellenes tér” ebben az értelemben a Hunsacra saját radiesztéziai fogalma és értelmezési rendszerének része, nem épületdiagnosztikai vagy orvosi kategória.

A tér a személyes „akváriumunk”

Évek óta használok erre egy egyszerű hasonlatot.

A tér, amelyben tartózkodunk, a személyes akváriumunk.

Ahogyan egy hal életére hatással van annak a víznek a minősége, amelyben él, úgy érdemes nekünk is figyelmet fordítanunk arra a környezetre, amelyben napjaink jelentős részét töltjük.

Otthon.

A hálószobában.

A munkahelyünkön.

A gyermekünk szobájában.

Az iskolában.

Vannak helyek, ahol szeretünk időzni. Más helyekről ösztönösen mennénk kifelé, ilyenkor érezzük hogy a tér rendellenes. Van szoba, ahol jól alszunk, és van, ahol valamiért nem.

Ezeknek számtalan fizikai, környezeti és személyes oka lehet. A szakrális radiesztézia ezek mellett egy másik vizsgálati nézőpontot kínál: azt kérdezi, érzékelhető-e vagy mérhető-e valamilyen eltérés magában a térben a Hunsacra saját vizsgálati rendszere szerint.

Mit jelent a tér radiesztéziai felmérése?

Számomra nem elegendő azt mondani egy helyre, hogy „jó energiája van” vagy „rossz energiája van”.

Ha valamit vizsgálunk, akkor tudnunk kell:

mit vizsgálunk, mit érzékelünk, mit mérünk, mit változtatunk meg – és mi változott a beavatkozás után.

Ezért fontos része a szakrális radiesztéziának a visszamérés.

A Hunsacra módszerében a folyamat leegyszerűsítve:

felmérés → értelmezés → beavatkozás → visszamérés

Ez különbözteti meg számunkra a szakrális tértisztítást attól, amikor pusztán egy szertartást végzünk el egy helyiségben.

Lehet gyertyát gyújtani, füstölőt használni vagy szertartást végezni. Ezeknek lehet személyes, kulturális vagy spirituális jelentőségük.

Mi azonban utána azt is meg akarjuk vizsgálni:

változott-e valami?

A szakrális terek radiesztéziai felméréséről részletesebben is