Élt egy asszony a mostanában sokat szidott Amerikában. (Egyébként jogosan szidják az ártatlan emberek, az amerikai háttérhatalom, vagyis az állam feletti hatalom, által vezetett kazettás lőszereket az ukrajnai háborúban bevetni engedélyező „állam” lenne az „Amerika”? Amint látod ott is élnek sokan, akik értelmes és csodálatos emberek.)
Egy drága lélek feltalálta azt, amit mindenkinek fel kellene írni receptre. Meztelen kertészkedni. Félre a viccet. Feltalálta azt, hogy mi az, amivel a családjának enni tud adni, a legkevesebb munkát kell belefektetnie, de a legtöbb örömöt tudja kihozni belőle maga számára. Megtalálta azt, hogy a meztelenségében a természetességet élte, melyet a növényei is éltek amikor növekedtek. Létre hozott egy természetes szeretet teret.
Ugye érdekes kombináció? Kérlek, szépen hallgasd őt meg! Elmondhatatlan bölcs, kincs minden szava. Egy komplett történelem, egy mese, amit elmond magáról, a kertről, a szerelemről. Soha sem ismerte a mentális betegség fogalmát. Egyszerűen azért mert „csak” élt.
A mentális problémák nagyon nagy részét okozzák rejtett, nem látható szakrális rendszerek.
Olyan rendszereket telepítenek mostanában ránk, amelyek félelmeket gerjesztenek. Olyan szakrális jelenlétek kerítik hatalmába az embereket, amelyek aztán teljesen átveszik az irányítás az adott egyén felett.
Kezdődik általában az éjszakai nem alvással. Ezután jön az étvágytalanság, az indokolatlan szorongás, a pánik betegség, a FÉL-ek mindentől. Félek hajat mosni, félek a víztől, ahogy a testemhez ér, félek a betegségektől, a széltől, a villámlástól, az élettől vagy a haláltól magától.
Túl komolyan veszed az életet. Kevés ennél butább tanács létezik ugye? Elcsépelt és sablonos.
Valahol azonban igaz. Ez a drága idős hölgy magától ráérzett, hogy neki mi a jó a kertészkedésben. Meghallgatta az aszparáguszt. Nem a növény beszélt hozzá, hanem az ő intuíciója. Az a belső iránytű, ami mindenkinek van. Még neked is kedves Olvasóm!
Igen. VAN. Nincs is más fontos iránytű, ami neked kell. Belénk építették ősidők óta. Jelen van. Te pedig jól elfelejtetted. Elmúlt benned. Eltakartad. A takarás alatt viszont jelen van. A jelenlétét akkor érzed csak, amikor van egy dejá vu (dezsavü) érzésed. Láttad ezt már, hallottad, megélted ezt a pillanatot. Furán magyarázzák „tudományosan”. (Ne is olvass bele.) Ilyenkor a saját vezetésed emlékeztet. Jelen vagyok. Figyelek.
Ez a drága Asszony pedig figyelt. Megértette, hogy számára és a családja számára, hogyan tud elegendő élelmiszert termelni. Megértette, hogy a fáradozás helyett szelíden, szépen művelje a kertjét. Megadva a növénynek azt, ami a fejlődéshez kell, megadva saját magának a hitet és az örömöt, hogy lám-lám, tudott kapcsolódni a növényeivel, és ha bárhol veti el őket, azok bizony kikelnek, sőt élelemmel ellátják a téli hónapokban is.
A szakralitás nem azt jelenti, hogy innen fogva szellemeket kell üldözgetned! A szakralitás a gyökér. Az út. A cél maga. Megtalálni azt, ami minden betegség meggyógyítója. Teljesen mindegy, hogy milyen fizikai vagy mentális bajod van.
A lényeg, hogy figyelj és tedd, amit diktálnak neked ott belül. Mit egyél, mit ne és hogyan tegyél…
A sok mentális és fizikai betegségnek szakrális okai vannak.
Ide tartozik korunk pestise a fekete mágia is. Ez az, amivel ember árt az embernek. Az internetes keresőkbe csak üsd be a következő szavakat:
Fekete mágia, szerelmi oldás-kötés, ráolvasás, rontás, vér mágia, káosz mágia, bűbáj, boszorkányság, bűvölet, varázs, varázslat, igézet, varázsige, hókuszpókusz, szemfényvesztés, átok, boszorkány, boszorkányság.
Még lehetne sorolni ezer fajtája van.
Példának teszek ide egy kis statisztikát a kereső szavakból. Te magad is tudod állítgatni, hogy milyen szavakra hány keresés van. (A haladóknak írom, – ha ugyanezt idegen nyelven is megteszed, akkor bizony egészen más adatokat kapsz…)
Sorolhatnánk a verziókat:
Rontás- ráolvasás
Mágia- boszorkány
Fekete mágia- mágus
stb….

Google Trends keresés: rontás
https://trends.google.com/trends/explore?date=today%205-y&geo=HU&q=ront%C3%A1s&hl=hu
Láthatod, hogy mennyi keresés van ezekre a gaztettekre. Amennyiben neked vagy családtagodnak mentális, vagy fizikai bajai vannak, nem megy a vállalkozás, akadozik, esetleg csődöt kell jelenteni a cégednek, stb…
Akkor minél előbb tanuld meg, hogy mit is lehet a fekete mágia ellen tenni. Erre tanítjuk meg embertársainkat.
Aki pedig szeretne tovább szenvedni, őt nem akadályozhatjuk meg a további szenvedésben. Viszi tovább a mázsás terhét és sír és sír…
A mentális problémákat nem csak a fekete mágia okozhatja. Láthatatlan szinten támadnak bennünket szakrális rendszerek, melyeket nem feltétlen ismerhetünk teljes mértékben. Kevés rá egy emberi élet. Viszont érzékelhetjük.
Ez a Föld kolonizációjához köthető. Ezeket a kolonizációs rendszereket mindenki érzi, nem az a cél, hogy pontosan tudjuk mi az, a cél az, hogy az ne tudjon neked ártani!
Amennyiben a belső iránytűd (intuíció) működik, már minden működik. Megérzed. Beavatkozol. Mehet tovább az élet, melyet örömmel kell megtölteni, mint ahogy a hölgy utolsó a filmben elhangzott mondata is ez:
Drágám! A rossz ablakon néztél ki!
Amikor találkozik, az ember lánya – ki rendszeresen műveli kertjét – egy ilyen csodálatos idős hölggyel, azért elgondolkodik.
„Mi a csudának harcolok a gyomok ellen, miért nem hallgatok én is az aszparáguszomra?”
Ja, nincs nekem olyan, de helyette van rengeteg rózsám, liliomom, paradicsomom, paprika és padlizsán, cukkini, minden, ami kellhet a konyhára. Talán ők is beszélgetnének velem…
Ültess, vess! Ne kapálj, gyomlálj, öntözz! A növények van önálló élete. Egy kicsit Anasztázia, egy kicsit nem az, de mindenki döntse el maga. Nem a tajgában élt ez a hölgy, hanem Kansasban, de valahogy ráérzett arra, amit nekünk itt a Kárpát Hazában is illene újra éreznünk.
Egyszer gyermekkorában elpusztult a kutyája. A két fiú testvére temette el éppen, és ő a szobája ablakából nézte ezt a műveletet, amint a gödröt ássák. Mikor a nagyapja meglátta, odahívta a másik ablakhoz, és így szólt: „nézd Ruth, ott a rózsabokor, amit te ültettél és van rajta egy új virág. Szedhetsz egy rózsát a saját bokrodról.”
Mikor Ruth elindult, még utána szólt: „Rossz ablakon néztél ki drágám!”
Ruth Stout (1884 – 1980)