Leírtam három történetet, amit mi éltünk meg és a segítségetekkel másztunk ki belőle.
Nálunk a harmadik baba váratott magára. Több mint egy évet hiába vártuk. Aztán úgy hozta az élet, hogy eljutottam az 1-es szintű tanfolyamra, ahol kiderült, hogy a férjemnek is és nekem is polaritás-zavarunk van. 6 hét múlva mentem a 2-es tanfolyamra, ahol már ketten vettünk részt, mert közben pocaklakónk lett. A 3-as tanfolyamot is együtt végeztük a picivel, aki jelenleg 2 éves. Egy csoda, hogy itt van közöttünk. Nagyon hálásak vagyunk érte.
A férjemet, amikor a harmadik babát vártuk és már be volt jelentkezve 1-es tanfolyamra, kórházba került. Pillanatok alatt úgy éreztem, hogy minden összeesküdött ellene és elvitte a mentő. A kórházban egyik rémség után a másik következett. A családban egymás ellen feszültünk. Biztos voltam benne, hogy nem éli túl. Aztán megérkezett a segítség. Épp úgy, mint a probléma, egyik pillanatról a másikra minden jóra fordult. Az egyik úton, amikor látogatni mentem, szürke volt az égbolt, teljesen egybefolyt ez a halott szín, és ahogy felnéztem, szétnyíltak a felhők és rám sütött a Nap. Éreztem, hogy ez egy jel, hogy mostantól rendben lesz minden, és úgy is lett. Ne várjátok meg, hogy elvigyen a mentő!!! Köszönöm, hogy visszakaptam a férjemet!!!
Az egyik 3-as tanfolyamra elkísértük a gyerekekkel a férjemet, ahol a középső gyerek érthetetlen sérülést szerzett. Mintha meglökték volna, álló helyzetben elesett, megütötte a feje tetejét és visszaegyenesedett, mindez pár másodperc alatt zajlott le. A Szakrális Ébredés egyik oktatója éppen kijött a tanfolyamról és segítségünkre sietett. Pár perc alatt minden fájdalma elmúlt, megnyugodtunk és a 4 éves gyerek szólt, hogy megtelt és kiállt a gyógyító helyről. Csodás gyógyulás részese lehettünk.
Köszönünk mindent Nektek. Nagyon hálásak vagyunk mindenért.
Sok puszi és sok ölelés!!!
Mariann, Tiszakóródról.