Öröm

Irén Pozsonyból

Szerző: 2018-09-14 No Comments

Ezúton szeretném megköszönni Mindenkinek a segítségét és megosztani az olvasókkal egy tapasztalatomat.

Engem, aki a nem fizikait érzékelni nem tudom, a SegítsÉg hogyan vezetett rá, hogy érzékeljem a számomra láthatatlan világból történő beavatkozásokat.

Június végén TEP (totalis endoprothesis – a csípőízület teljes pótlása fémízülettel)

műtétem volt. Előtte a legbennfentesebb barátaim segítségét kértem a műtéti körülmények tisztításához, aminek az eredménye csodálatos.

A műtét alatt (végül is megengedték), hogy a nyakamon maradhatott a személyes kicsi keresztem. A Beavató Keresztemet pedig éjjel-nappal a műtött csípőmnél tartottam. És Ő dolgozott! A műtét utáni fél órát leszámítva, amikor is vacogtak a fogaim és reszkettem, mint a nyárfalevél, utána a narkózis hatását sem éreztem. Nemsokára egyik telefonhívás a másik után jött és a barátaim azt kérdezték, egyáltalán már a műtét után vagyok-e, mert olyan vidám volt a hangom. Naná, hogy vidám volt, amikor egy több mint három évig tartó fájdalomtól szabadultam meg. De ami még a számomra is meglepő volt, az az, hogy a műtéti beavatkozásnak sem éreztem a fájdalmait sem akkor, sem utána. Itt tudatosítottam, hogy így működik a SegítsÉg! Az igaz, hogy két napig 8 óránként fájdalomcsillapító injekciót kap mindenki, de utána már csak kérésre. És nekem nem volt rá szükségem, csak egyszer a harmadik nap éjszakájára, mert a délutáni rehabilitációs tornászást egy kicsit túlzásba vittem. Ahogy láttam, másokkal összehasonlítva az én felépülésem mintha sokkal gyorsabb lett volna.

A hathetes ellenőrzéskor az ortopédorvos számára is meglepetés volt az épülésem gyorsasága. Majd 11 hét után a rehabilitációs orvosnő megállapítása, hogy nem egész 3 hónappal a műtét után olyan a mozgásom és járásom, mintha 6 hónappal lennék utána.

Még azért azt hozzá kell tennem, hogy itt a fizikai szinten igyekszem a testem állapotát az Imune algák segítségével is egy kicsit karbantartani már úgy másfél éve.

Nagyon örülök, hogy a Sors összehozott Veletek, általatok a szakrális világgal és járhatok ezen az úton minden elkötelezettség nélkül, ahogy István a rockoperában: „Veled Uram, de nélküled!”…, ma ugyan még csak úgy vakon, de nem hitetlenül.

Hálás köszönetem mindazért, amit Tőletek kaptam és kapok.

Irén Pozsonyból