Tímea lányomnak van egy kis étterme Budapesten, ahol tegnap reggel megjelent az Elmű és leszerelte a villanyórákat. Nem volt semmi segítsége a lányomnak, egyedül volt, és eszébe jutott miért is van a nyakában a kis kék kereszt. Azonnal megfogta, és kérte a Segíts-Ég-et!
Persze közben keresett valakit, hogy kocsival ki tudjon menni az Elműhöz. Egy volt osztálytársa állt is rendelkezésére, aki szintén békési, mint ő, és olyan kedvességgel nyitotta előtte az ajtót, hogy jól érezte magát, ezektől az apró gesztusoktól is. Előbb a Keletihez mentek, mert érkezett számára egy friss fürj szállítmány.
Közben telefonon hívták, hogy nagyon-nagyon sok elnézést kérnek, nem is tudják, hogy történhetett, ilyen még nem volt szerintük, tévedés volt és jogtalanul szerelték le a villanyórát, délután már viszik is vissza a villanyszerelők, természetesen fizetni sem kell érte, és még a napi veszteséget,- hogy zárva voltak, – is megtérítik.
Este beszéltünk, és valóban visszakapta. A szerelők értetlenkedtek, hogy ilyen nyugodtan fogadta a hírt, de ő annyira örült, hogy a kék kis kereszt segített neki, ráadásul olyan csodás napja lett, mint amilyen rég nem volt. A Keletibe érkező fürjes ember meghívta őket kávézni, és annyit nevetek, mint hónapok óta nem. Elintézett mindent, amit eddig nem. Még egy közeli tornatermet is talált, ami régi vágya volt.
A pesti lakásában van nagy kék kereszt is, de az étterembe azt mondta, hogy nem kell. Természetesen az éttermet is megcsináltam, de most már kíváncsi vagyok, hogy mikor változtatja meg a véleményét.
Ez az, amikor megtapasztaljuk, hogy a Segíts-Ég mindig itt van, és tényleg csak kérni kell. Mennyi esély volt arra, hogy rájöjjenek, hogy tévedett az Elmű, és ilyen gyorsan egy rossz nap a legtökéletesebb nappá alakuljon.
Este a kisebb fiam kérésére almás rétest sütöttem, és vittem a szomszédasszonyomnak is, aki beteg, tüdő és nyirok rákos, kb. 35 kg-os. És ha van valami finomság nálunk, kap belőle. Örült neki, és megkérdeztem, hogy szeretne-e egy kék keresztet a falra? Persze nagyon, és máris mentem, előtte megkérdeztem a pálcámat, hogy lehet-e. Engedte. Betegítő volt a tér, és emléksúly is, és minden rossz volt. Örült a kis égi keresztnek is, leírtam neki, hogy kell kérni a Segíts-Ég-et! Ellenőriztem és az Élettér términősége megváltozott. Érdekes volt, mert hallott az ÉGKÉK Keresztről, a fia már akart hozni valakit, aki meg tudja ezt csinálni, de valami oknál fogva elmaradt.
Nagyon visszafogott vagyok amióta szóltatok, hogy várjuk meg, míg 100 %-os leszek, – addig is a családnak és egy két barátnak csináltam meg, és nincs is több keresztem. Ezt tegnap meg kellett csinálnom, igaz nem is ezért mentem, de valahogy olyan sugallatom érkezett, hogy itt az idő, nem tétlenkedhetek, késlekedhetek. Mikor valakinek ennyire leromlott a biológiája, mint Csilla szomszédasszonyomnak, még ilyenkor is van kiút? Tettem fel magamban a kérdést. És a válasz az volt, hogy igen. Nézzek csak rá a Földi Szekerünkre és máris megértem miért, jó volt látni magam előtt azt a filmet, amit vetített Sándor.
Elolvastam a saját jegyzetemet is, már majdnem teljesen le is tisztáztam, van pár dolog, amit nem értek, vagy nem írtam le helyesen, vagy lemaradtam, ezeket is helyre lehet tenni majd a tanfolyamon? Most nem akarok kérdezni, nem akarom az időt rabolni.
Nagyon várom a II tanfolyamot!
Szeretettel: Éva