Én magyarul érzek. Magyarul félek. Magyarul kérlek. Magyarul érted

Itt vagyunk ismét, most már sokadjára
Leültünk kicsit együtt, de még nem dőlhetünk hátra
Hiszen van még dolgunk a világban, bőven van mit tennünk
Hogy megmaradjon köztünk, ’miben mindig muszáj hinnünk

Gyönyörűen beszéltek, öröm hallani a hang’tok
És remélem, hogy reméltek még jobbat, miben vagytok
Mert nincsen határ ottan, ahol egy nyelvet beszélnek
És testvérnek hívják az embert, adjunk hálát az égnek

Mert én

Megtanulom, megőrzöm
Tanítom, továbbadom
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján
Elkopni nem hagyom

Megtanulom, megőrzöm
Tanítom, továbbadom
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján
Elvenni nem hagyom

Én magyarul érzek
Magyarul félek
Magyarul kérlek
Magyarul érted

Magyarul sírok
Magyarul mondom
Magyarul írok
Magyarul mosolygom

Magyarul küzdök
Magyarul tűrök
Magyarul dobbanok
És magyarul álmodom
Én magyarul álmodom

Megtanulom, megőrzöm
Tanítom, továbbadom
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján
Elkopni nem hagyom

Megtanulom, megőrzöm
Tanítom, továbbadom
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján
Elvenni nem hagyom