Csókvírus

Anyukám története

Október végét megelőző 2 hétben anyukám állapota rohamosan romlott. Étvágytalanság és rendkívüli fáradtság lett úrrá rajta. 8 kg-t fogyott. Erős fájdalmakkal élt ebben a 2 hétben. Október 18-án reggelre tojás nagyságú csomót vett észre a nyakán, ami kőkemény volt. Érintésre fájt.
Na, ekkor orvoshoz fordult, én meg már írtam is nektek azonnal. Október 19-án ultrahang és laboreredmények alapján az orvosok megállapították, hogy limfóma. A nyakában nemcsak az a nagy csomó volt, hanem tele az egész fürtszerűen befelé nőve. A hasüregben szintén. Ettől fájtak a lábai, mintha trombózisa lenne. Szóval minden tünet a nyirokrákot támasztotta alá. Kérdés, ami a biopszia után derül ki, hogy hodgkin vagy non-hodgkin.
Az egész család összetört, anyukám végrendelkezett. Mindez 1 nap leforgása alatt. Próbáltam „csinálni”, de nem sikerült. És akkor kértem segítséget a Szakrális Ébredés oktatóitól. Ezután nem nyúltam hozzá. Anyukám állapota ettől kezdve nem romlott, aminek örültünk, mert így is nagyon beteg volt. Sem enni, sem inni nem tudott, rettenetesen legyengülve feküdt. Izgultunk, mert ha a limfómát láz kíséri, akkor tényleg óriási a baj. Nem hogy láza nem lett, de hétfőn már egész jól volt. A pukli a nyakán puha lapos lett. Kedden palacsintát sütött.
Szerdán kórházba ment, mert a hosszú hétvége miatt így döntött, úgysem csinálnak vele semmit, inkább otthon lesz a családdal. Szerda reggel 9 órától este 9-ig vizsgálták. Az október 19-én készült laboreredmény nem érkezett meg a kórházba. Így vettek tőle vért délelőtt, majd este is. A kettő között is lényeges különbség volt. Az éjszakát bent töltötte. Egész nap nem evett és nagyon keveset ivott. Reggel újabb vérvétel, ami egy újabb eredményt mutatott. Anyukám egyre jobban. Sétálgat…, jó a hangulata. Nem fáradékony, közel sem, mint amilyen volt.
És délután valahogy megállapították, hogy nem nyirokrák, hanem „csókvírus”.
Pénteken hazaengedték, még gyógyszert sem kapott.