Anna

Egy kisfiúról, aki nem beszélt és egyszer csak megszólalt.

Kisfiam, Dani egy egészségesen született kisfiú. Gyerekoltás hatására ideggyulladást kapott, ennek következményeként tartós egészségügyi károsodásban szenved. Nem tipikus autista, de jobb diagnózist nem találtak rá. Értelmileg ép.
Dani az oltást követő időszakban nagyon mélypontra került, teljesen magába süllyedt, nem reagált semmire, amire addig igen. Nem reagált a zajokra, fájdalomra, semmilyen érzelmet nem mutatott, csak üveges tekintettel nézett maga elé egész nap. Ezután következtek a dühkitörések, látszólag minden ok nélkül sírva földhöz vágta magát (nem dackorszak), sokat sírt, nem hallgatott ránk, vigasztalhatatlan volt, sokszor kezelhetetlenné vált, amit felváltott az, hogy némaságba burkolózott. Ezután autizmust diagnosztizáltak nála.
Volt olyan esetünk, hogy az óvodában minden előzmény nélkül összeesett, mint egy rongybaba, még csak nem is lélegzett…, mintha elhagyta volna testét, majd hirtelen felsírt.
Nem tudtuk elfogadni, hogy ezután már csak a gyógyszeres kezelés marad, ezért mindent megtettünk, hogy segíteni tudjunk rajta. Nem szedtünk és nem is szedünk semmilyen gyógyszert, mert azóta szükségtelenné vált.
Az étkezés módosításakor történt előrelépés, de ettől függetlenül voltak (számunkra) érthetetlen esetek, például voltak olyan helyek, ahová egész egyszerűen nem volt hajlandó bemenni…, és egy szót sem szólt.
Életünk egyik fordulópontjának számít, hogy megismertük Sándort. Segítségével a gyerkőc nyugodtabbá vált és nyitni kezdett felénk, megszólalt, reagált kérdéseinkre. Ezt követően jómagam is elvégeztem a tanfolyamot, hogy megtudjam, megértsem, mi miért történik, és hogy segíteni tudjak rajta. Ezentúl, ha Dani nem akart valahova bemenni, de elengedhetetlen volt, tisztítást végeztem, és utána bement.
Még hosszú út áll előttünk, de a fejlődése folyamatos. Dani ma már egy nyugodt kisfiú, okos, jó matematikus, lexikális tudással rendelkezik földrajzból, verseket, történeteket ír, melyben kifejezi gondolatait, vágyait, tehát rengeteget fejlődött. Bele sem merek gondolni, mi lenne vele, ha nem járunk utána a dolgoknak, és csak a gyerekorvos utasításaira hagyatkozunk…
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani, és mai napig alkalmazom azt, amit a Szakrális radiesztézia tanfolyamon tanultam.
Anna