Anita Gyöngyösről.

Először is örülök, és nagyon hálás vagyok, hogy közöttetek lehetek!
Én 2016-ban barátnőmtől hallottam először a Szakrális radiesztéziáról. Rögtön tudtam vele azonosulni, mert már gyerekként éreztem, ez a világ, amit látunk, nem csak ennyi. Pontosabban nem tudom megmagyarázni, ez egy érzésként jött, ami végig kísérte az életemet odáig, mígnem rájöttem, vannak körülöttem mások is, akik így gondolják.
2016-2017-es évek nagy fordulatot hoztak az életemben. Sok minden rám zúdult lelkileg és egészségileg is, míg végül rosszkor voltam rossz helyen, így egy síbaleset áldozata is lettem. Hosszú volt a felépülésem, nehezen tudtam járni, ekkor jött a gondolat, hogy el kell mennem az 1-es tanfolyamra. Ez azért volt vicces, mert nem tudtam rendesen járni. Férjem segítségével eljutottam a tanfolyamra, amely nagy felismeréseket hozott. Azóta már a 3-as tanfolyamot is magam mögött tudom, valamint amikor csak tehetem, megyek ismételni és iszom tanító barátaim szavait. Minden egyes tanfolyam egy-egy hatalmas felismerés és válasz valamire, ami visz előre ezen a csodálatos úton! Ha egy mondattal kellene elmondani, miért jó ennek a tudásnak a birtokában lenni, végtelenül egyszerűen válaszolom meg: „sokkal könnyebb az Élet”. Egy más szemléletmódot mutat meg nekem, ami egy CSODA!
Sok felismerés, tapasztalás, segítség, napi spirituális tanítások…, mégis ami a legmegdöbbentőbb volt számomra, az a kislányom (aki 15 éves és szakrálisan fejlett) története. Egyik napról a másikra nagyon megbetegedett, 40-41 fokos láza volt, félrebeszélt, a lázát alig tudtuk csillapítani. Rövid időn belül annyira legyengült az állapota, hogy kórházba került. Az orvosok értetlenül álltak felette, vizsgálgatták, de szervi bajt nem találtak, ám a vérképében szinte minden eredmény rossz volt. Én már a józan ítélő képességemet is elveszítettem, ekkor tudtam, itt már csak a Szakrális ébredés oktatói segíthetnek. Felvettem velük a kapcsolatot, kértem őket segítsenek, megnyugtattak, hogy kezükbe veszik a dolgokat. Innentől kezdve Gyermekem állapota napról-napra javulni kezdett. Mikor visszamentünk a kórházba kontrollra, akkorra már az egész történetnek nyoma sem volt a vérképében sem. Az orvosok nem értették, de mi, akik „másképp gondolkodunk” tudjuk, mi is volt ez igazán…!
Tanulni, tapasztalni jöttünk a Földre, nem problémákat kapunk, hanem feladatokat. Minden nap tanulunk, mert tanítanak! Tanulunk elengedést, megbocsájtást, szeretetet és rengeteg sok csodás dolgot, hisz ezért vagyunk ITT! Nagyon fontos, hogy tudjuk, kik is vagyunk valójában! Továbbá felismerjük, hogy nem csak a jó oldal létezik, hanem van egy másik, ártó szándékokkal teli! Tudom, hogy a Tőletek tanultakkal és a segítségetekkel meg tudom védeni a családomat, a környezetemet és saját magamat!
Hálásan köszönöm Nektek, hogy itt vagytok velünk!
Anita Gyöngyösről